2017. február 19., vasárnap

Hello, it's me



Sziasztok!

Több, mint egy hónap hallgatás után ismét itt vagyok, bizony :) Jó érzés újra klaviatúrát ragadni, bár nem tagadom, hogy kicsit sem bánkódom a hosszas kimaradás miatt. Nem azért, mert így terveztem, vagy mert jól esett mellőzni a blogolást, hanem mert olyan sűrű heteim voltak, hogy tényleg csak hálni járt belém a lélek. Azért nem bánkódom, mert szükségem volt a feltöltődésre, úgy meg nem szeretek írni, hogy fásultságomban lefejelem a billentyűzetet. Megvártam, míg lecsengenek a kemény idők és most ismét itt vagyok, frissen, üdén (ez itt az irónia helye) :P
Rengeteg, de tényleg reeeeengeteg mindent történt velem az elmúlt időkben, most röviden ezekről szeretnék mesélni. Talán felsorolva nem tűnik majd olyan soknak, de nekem valamiért nagyon keménynek tűntek ezek a hetek. Az energia tartalékaim eléggé megcsappantak, szabályosan éreztem, hogy lemerül bennem az elem és csak azokra a dolgokra van energiám, amiket előzőlegesen bevállaltam, így a blog most picit háttérbe szorult. A munkahelyemen lecsengtek a nagy tennivalók, táncos fronton is most lesz egy kis pihim, szóval szeretnék visszatérni a blog szférába.

Nézzük csak mi is történt velem ezidáig.
A munkahelyi dolgok azért voltak húzósak, mert készültünk a farsangra. Nálunk ez minden évben nagy banzáj, idén pedig három produkcióban is közreműködtem a gyerekekkel. Tavaly erre nem volt példa, idén viszont sógorostul jött minden, de nagyon élveztem :) Két osztállyal csináltunk egy közös táncot a Singing in the rain-re, ezt én koreografáltam és tanítottam be, nagyon élveztem :) Ügyesek voltak a gyerekek és igazán türelmesek is, mert mindig szó nélkül jöttek próbálni még akkor is, mikor már unalomig ismételtük a lépéseket. Nagyon boldog voltam, hogy együtt táncolhattam velük, és a visszajelzések is azt mutatták, hogy megérte ennyit készülni. Végül másodikok lettünk a farsangi vetélkedőn ezzel a táncunkkal, szóval irtó büszke voltam a kicsikre ^^

Ezen kívül a tánc szakkörben is felléptem, ahol egy hip-hop ihletésű táncot mutattunk be a felső tagozatosokkal. A poén az egészben az volt, hogy a fiúkkal táncoltam, így nekem is fiúvá kellett válnom. Volt körszakállam, borostám, fuxom, baseball sapkám, abszolút átszellemültem :P Persze a gyerekek teli szájjal nevettek rajtam, de mi másról is szólna a farsang, ha nem arról, hogy a felnőttek hülyét csinálnak magukból a gyerekek kedvéért? :P Minden esetre ezt is nagyon élveztem, ügyesen lenyomtuk a táncot, utána pedig átszellemülten bohóckodtunk a kollégákkal és gyerekekkel egyaránt.
Aztán a farsang napján beszerveztek az alsósok táncába is, szóval oda is gyorsan beálltam :P

Hastánc fronton is voltak ám események. Némelyik még novemberre nyúlik vissza, de akkor valamiért nem meséltem róla, úgyhogy most pótolok mindent.

Szóval novemberben volt egy jótékonysági fellépésem, ahol egy olyan óvodát támogattunk, ahová csupa hátrányos helyzetű gyermek jár. Talán szakmai ártalom, de ha már gyerekekkel foglalkozok a hétköznapokon is, úgy éreztem szívügyem ebben is részt venni és jelentkeztem fellépőnek. Kivételesen nem arclerobbantós táncot terveztem vinni, inkább valami misztikusat, de könnyedet. Eivor Í Tokuni című száma régóta nagy kedvencem, szerintem ennek a nőnek zseniális és különleges hangja van, így végül erre a nótára táncoltam. Általában utolsó pillanatban dobom össze a koreóimat, de ez annyira megihletett, hogy elég hamar elkészültem vele. Kicsit sámános hangulatú dolgot képzeltem el sok modern mozdulattal, és a végeredmény egész jó is lett, én legalábbis elégedett voltam vele. Hoztam néhány fotót az estéről és videót is a táncomról:










A videón az én táncom 1:15:45-től kezdődik, de javaslom, hogy nézzétek meg a többi előadót is, remek táncokat láthattunk aznap este :)


Ugyanezt a koreót eltáncoltam még Tóth Réka Anna egyik estjén is, ami egy családias hangulatú előadás volt. Erről nincsenek fotóim, de itt is nagyon jól éreztem magam :) 

Aztán január elején volt a David Bowie emlékest is, amire szintén jelentkeztem fellépőnek. A No Control-ra táncoltam és bevallom, ez volt táncos pályafutásom eddigi legnehezebb kihívása. Ahhoz vagyok hozzászokva, hogy kemény, ütemes, ritmusos zenékre táncolok, na de amikor egy igazán elvont művészlélek muzsikáját kell átültetni hastáncba, na az igazi kihívás. Bevallom, szenvedtem is a koreóval rendesen. Persze utolsó percig húztam-halasztottam, így nem volt időm rendesen kigyakorolni, ami végül meg is látszott az előadásomon. Kétszer is lefagytam tánc közben - konkrétan kikapcsolt az agyam, azt sem tudtam hol vagyok. Az eleje még rendesen ment a koreónak, aztán jött egy rész, amivel az otthoni gyakorlásaim során is rendesen küzdöttem, élesben pedig szépen belesültem. Jöttek a sablon mozdulatok, mondván valamit csak táncikáljak már, aztán visszataláltam a koreóhoz. Néhány ütemmel később azonban megint elvesztem... Van már ugyan színpadi tapasztalatom, de az ilyen lefagyás újdonság volt számomra, sosem tapasztaltam ilyesmit. Mégis mit csináljak? Tekeregjek random, hogy ne csak ott álljak, mint egy birka, vagy imprózzak valamit, ahonnan esélyem sincs visszatalálni a koreómhoz? Végül tekeregtem, hogy aztán az utolsó néhány ütemre ismét visszataláljak. Mit ne mondjak, nem ez volt életem legsikerebb fellépése, nem is voltam büszke magamra. Jó tanuló pénz volt, akkor megfogadtam, hogy többé egyetlen táncot sem hagyok az utolsó pillanatra. 

És a legutolsó táncos élményem ismét Tóth Rékához kötődik, ugyanis megrendezte a szokásos táncszínházi előadását, mely a Rituálé címet viselte. Imádtam a témát, mágia, boszorkányság, misztikum! Remek lehetőségek voltak, amiket el lehetett táncolni, pl. megelevenedett a boszorkányégetés, a főnixek, a succubusok, a démonok, a karma, az élet fája, csupa spirituális dolog. Én voodoo papnőként léptem színpadra, és azt kell mondjam, ez a fellépésem is nagy kihívásnak bizonyult. Mikor felötlött bennem a téma nem gondoltam arra, hogy erre nem hozhatom a tőlem jól ismert táncot és hangulatot, valami egészen mást kell mutatnom. Bele kellett csempésznem az igazi voodoo hangulatot, az afrikai hatást, a New Orleans-i ágazatot, meg kellett értenem ennek a vallásnak a hátterét ahhoz, hogy megfelelően színpadra tudjam vinni. Rengeteg ragga táncos videót néztem és igyekeztem leutánozni a mozdulatokat. Szerencsére a kosztümömmel sok teendő nem volt, a nadrág és a felső a novemberi fellépésemből pont jó volt hozzá, ahhoz már csak egy felső ruházatot varrattam, na de a kiegészítők... Szerettem volna cilindert. Láttam néhány videót a youtube-on, hogy miként lehet jóga matracból cilindert csinálni, de annyira nem volt hozzá türelmem, hogy hagytam a fenébe :D Végül a meglévő kalapjaim egyikét turbóztam fel, elég jóra sikerült szerencsére. Tollakat, koponyákat, egyéb apróságokat ragasztottam rá, közben pedig rendesen anyáztam, mert a ragasztópisztoly és én nem vagyunk jó barátságban :P Volt egy botom is, amire a maradék csontokat és tollakat kötözgettem, összhatásában nagyon ütős kis összeállítás lett. 

Eljött a fellépés napja, úgy éreztem teljesen fel vagyok készülve, itt már nem lesz semmi baj. Kimentem elpróbálni a táncomat, ahol egy kellemetlen dologgal szembesültem - az otthon kigyakorolt bot-letétel ennél a nagy színpadnál nem egészen úgy jön ki, ahogy elterveztem. Míg otthon pont a szoba elejére került a bot (s így volt helyem táncolni), a helszínen kb. a színpad közepére került, így tánc közben folyamatosan át kellett ugrálnom rajta... Bele is sültem a próbán a táncba, mert folyamatosan azt néztem, hogy tudom kerülgetni az a kib... khm, nyavalyás botot. Pedig már a próbán is nyomták nekem a többiek a zaghareet-et, olyan jó volt hallani, erre a felénél lefagytam. El tudtam volna süllyedni szégyenemben. Azt gondoltam, hogy velem ez nem történhet meg megint. A Bowie est is olyan kellemetlenül jött ki számomra, de itt, nagy színpadon nem fagyhatok le. Így aztán a backstage-ben folyamatosan nyomattam a koreómat, próbáltam átvariálni úgy, hogy a bot a színpad elejére kerüljön. Kicsit meg is változott, de mikor eljött az én időm sikerült a színpad elejére letenni a botot... és akkor leesett a kalapom XD Komolyan nem akartam elhinni, hogy ez megtörténik velem! :D Ha nem a bottal szerencsétlenkedek, akkor a kalapom hullik le a fejemről, fantasztikus. Na de lélekjelenlét meg volt, gyorsan visszacsaptam a fejemre, ennek következtében az összes hajam az arcomba tódult, így úgy néztem ki, mint Samara a Körből. Csináltam tök jó koponya sminket is, hát abból egy darabig nem sok látszott. Mikor végre eldobhattam a kalapot kisöpörtem a hajamat az arcomból és végre felszabadultan táncolhattam. Megint jött a zaghareet (ez afféle biztatás a törzsi hastáncban, elismerés a többi táncostól, hihetetlenül fel tudja spanolni az embert), én nyomtam a ragga fúziót, és igen, sikeresen eltáncoltam a koreómat. A kis gikszer ellenére büszke voltam magamra, jól sikerült a fellépés, utána pedig annyi, de annyi elismerő bókot kaptam a többi táncostól, hogy azt hittem mentem szárnyakat növesztek :) Még a meghívott külföldi előadóval is szóba elegyedtem, aki már a tavalyi ördöghalas produkciómat is imádta, leírhatatlanul jó érzés volt ennyi kedves bókot kapni :) Na de elég a szócséplésből, hoztam nektek erről is képeket. Videó még sajnos nincs, de ha lesz mindenképpen megosztom veletek.







Néhány telefonos kép









Amúgy kicsit sajnálom, hogy nem készültek rólam "mozgalmasabb" fotók, pedig elég extra mozdulatokat csempésztem a táncomba, de úgy látszik azokat nem sikerült lencsevégre kapni. Oda se neki, majd ha lesz videó lehet látni mindent :) Nagyon élveztem a fellépést, iszonyat jó volt a hangulat megint, és alig várom, hogy ismét együtt táncolhassak a haza törzsis közösséggel :)

Ja, amúgy mostanában felcsaptam cikkírónak is. A Törzsi Szelence nevű oldalon jelent meg néhány cikkem és hamarosan írok majd oda újat, pont a Rituálés előadásról. Jól esik, hogy ilyen téren is részese lehetek a hazai törzsi szférának, úgy érzem, hogy befogadott egy nagy család :) Aki érdeklődik a törzsi hastánc iránt, annak szívből ajánlom, hogy böngéssze át az oldalt, biztos fog találni kedvére való dolgokat - sok-sok háttérinfó, események, cikkek találhatók az oldalon tele érdekességekkel. Aki pedig nem ismeri még ezt a táncműfajt, annak pont ezért ajánlom az oldal nézegetését :P

No azt hiszem mostanra befejezem a szócséplést. Aki volt akkora hős és végig olvasta mindezt, annak jár egy piros pont. Hamarosan ismét jelentkezem, szépen visszaszállingóznak a megszokott bejegyzések a blogra, addigis mindenkinek szép napokat kívánok! :)

2017. január 17., kedd

Elmaradt NYX cuccok - teszt

Sziasztok!

Jelentem, még élek! :D
Elég mozgalmas ez a január-február időszak számomra mind munka, mind hastánc terén, karácsony óta ki se látsztok a teendőkből, szóval kicsit hanyagolva van a blog, amit eléggé sajnálok. Igyekszem újra felvenni a lépést a terveimmel, ezért mára egy gigamega NYX teszttel jelentkezem. Sok elmaradásom van a márka termékeivel kapcsolatban, hiszen a nyári rendelésemből is lemaradt néhány dolog, illetve a NYX bolt megnyitóján vásárolt kencéket sem mutattam még be nektek, úgyhogy most ezek fognak következni :) Természetesen csupa ajakra való termékről lesz szó :P

NYX Butter Gloss szájfények



Először is, nem vagyok egy nagy szájfény rajongó. Nem szeretem, hogy hamar lekopnak az ajkamról és azt sem, hogy ha jön egy lenge fuvallat az összes hajam beleragad a szájfényembe, hogy aztán az egész végig kenődjön a szemüvegemen. Akármerre is haladnak majd a sminktrendek, számomra a matt ajkak maradnak az örök kedvenceim, ezeket a szájfényeket mégis bátran tudom nektek ajánlani. Hogy miért? Mert nem tipikus szájfények. Csodás krémes állaguk van, intenzív színt adnak az ajkaknak (bár az én választottjaim eléggé natúrok), az illatuk pedig egyenesen isteni - olyan, mintha folyékony sütit kennék a számra. 
A tubus már elöljáróban mutatja a szájfény színét, ráadásul egész élethűen, így nincs zsákbamacska. Az applikátoruk kényelmes, könnyű velük dolgozni, ráadásul szájfényhez képest egész tartósnak bizonyulnak. Evés-ivás nélkül akár 3-4 órát is sértetlenül kibírnak, ha iszunk még azzal is egész jó marad az állapotuk, étkezés után viszont azért veszítenek a fényükből, olyankor érdemes őket újra felvinni. Én a Madeleine, Angel Food Cake és a Tiramisu árnyalatokat választottam, melyek tökéletesek hétköznapokra. Érdemes kipróbálni őket még akkor is, ha nem vagytok szájfény kedvelők, mert ezek megszerettetik velünk az ilyesfajta termékeket.

Madeleine



Nagyon kellemes nude szín pici bézses beütéssel


Angel Food Cake



Kicsit erősebb, hideg tónusú rózsaszín, ő lett a kedvencem a három közül


Tiramisu



Gyönyörű púderrózsaszín, ezt használom akkor, ha csak egy pici színt szeretnék az ajkaimon


NYX boltos zsákmány





A kézfejemen balról jobbra: Lip Lingerie - Teddy, Liquid Suede - Oh So Put It On, Amethyst, Soft Matte Lip Cream - Budapest


Anno mikor írtam ezekről a rúzsokról nagy érdeklődés volt irántuk, remélem az időkihagyás ellenére még érdekel titeket a teszt róluk :P Két Liquid Suede rúzst vettem Oh So Put It On és Amethyst árnyalatban, illetve a Lip Lingerie vonalból a Teddy jött velem haza, meg a Soft Matte Lip Cream-ek közül a hőn áhított Budapest.

Liquid Suede - Oh So Put It On



Az eddigi legkedvencebb folyékony rúzsom, maga a tökély! És nem, nem fekete, bármennyire is tűnik annak. Ez az árnyalat egy meseszép, nagyon mély padlizsán lila, a szám szélénél talán látható is, hogy kicsit lilás. Első pillantásra feketének tűnik, így e mellé már nem érzem szükségesnek a fekete Liquid Suede beszerzését, pedig azt is terveztem. Érdekes a finish-e, ugyanis nem teljesen matt, kicsit fényes marad a felülete, de tartósság terén majdnem olyan jó, mint egy matt folyékony rúzs. Az egyetlen hátránya, hogy furán ragacsos érzést hagy maga után - nem tapasztja össze a számat, de azért ha összeérintem az ajkaimat érzem, hogy kicsit ragaszkodnak egymáshoz. Engem speciel ennyi még nem zavar, de aki teljesen matt rúzsra vágyik inkább a Soft Matte vonalból, vagy a Lip Lingerie-k közül válasszon.

Liquid Suede - Amethyst



Igen, ez egy brutálisan élénk lila árnyalat :D Nem egy hétköznapi szín, bár engem ez sosem szokott zavarni, simán viselem az utcán is. A formulája az Oh So Put It On-hoz hasonlóan remek, már egyetlen rétegben is tökéletesen fed, nekem legalábbis nem kellett rétegezni. Itt is tapasztaltam a kissé ragacsos érzést, de a szín kárpótol érte :) Érdemes még szót ejteni az applikátoráról ennek a termékcsaládnak, ugyanis nem épp szokványos. Hosszabbak, mint az átlag és habár a többihez hasonlóan "bolyhos" a felületük, mégis kicsit szilikonos érzetet kelt a használata. Merev, nem nagyon lehet hajlítani, viszont ennél fogva sokkal könnyebben lehet vele éles vonalakat húzni. 

Soft Matte Lip Cream - Budapest





Budapest, te csodás! Számomra a SMLC vonalból ez az abszolút befutó - csodás pirosas-barnás árnyalat, még munkába is szívesen viselem, mert habár erőteljesebb szín, mégsem túlságosan feltűnő, számomra kifejezetten elegáns. Az első képen közvetlen napfényben fotóztam, itt jobban előjött a pirosas árnyalata, benti fényben viszont a barnásabb tónusa is érvényesül. Élőben amúgy inkább a második képre hajaz jobban. Az állaga a szokott Soft Matte Lip Cream állag, habos, könnyű kezelni és pár perc alatt bemattul, mégsem hagy száraz érzetet az ajkakon. Nem tudok vele betelni :)

Lip Lingerie - Teddy





Ennél a terméknél is két képet hozok, ugyanis teljesen másként viselkedik a rúzs közvetlen napfényben és benti fényben. Napsütésben meleg barnának látszik, viszont mikor bent a szobában fotóztam előjött egy szürkésebb, taupe-osabb árnyalata is. Itt az első kép az, ami élethűbben mutatja be a színét, legalábbis magamon inkább melegebb barnának látom. Jól látható, hogy ez a folyékony rúzs bizony szárít a javából, pedig itt is egy réteben használtam. Érdemes előtte hidratálót használni és jól kikísérletezni a felvitelét, mert a rétegezés repedezett végeredményt hozhat. Az applikátora hasonló a Liquid Suede rúzsokhoz, hosszúkás és lapított, így az egyenletes felvitel könnyedén elérhető vele. 

Bónusz: Macaron Lippie - Citron



A végére hagytam azt a terméket, amit ajándékba kaptam az ebay-es rendelésem mellé, és amit valószínűleg magamtól soha nem vettem volna meg :D Sajnos magáról a termékről elfelejtettem külön képet készíteni, de igen, ez egy brutális színű sárga rúzs :D Nem túl előnyös a fogaim színére nézve és habár nem vagyok ijedős a merész sminkek terén, ezt azért nem valószínű, hogy utcára is viselném. Amúgy nagyon kellemes viselet, krémes az állaga, viszont kissé foltosan fed, többszöri áthúzás kellett az egyenletes végeredményhez. Nem nagyon bírja az evést-ivást, de azt hiszem nem valószínű, hogy valaha élesben ki fogom próbálni, mondjuk egy éttermi látogatás alkalmával :P



Nagyjából ez a véleményem erről a rúzsról XD És igen, ez a kép rettentő előnyös rólam :P 

Összességében IMÁDOM a NYX rúzsait és szájfényeit - nagyon jó színeket és minőséget kapunk elérhető áron, úgyhogy tervezem még néhány szép árnyalat beszerzését a különféle termékcsaládokból. 

Remélem tetszett nektek a bejegyzés :)
Van kedvenc NYX ajaktermékeket? Ha igen, melyik? 
További szép napot mindenkinek! 

2017. január 8., vasárnap

Manikűrvadász - Szülinapi forduló




Sziasztok!

Kissé megkésve, de jelentkezem a szülinapi Manikűrvadászatommal is. Sajnos ez a december-január elég mozgalmasra sikerült számomra, így szinte mindennel elúsztam, de jobb később, mint soha, szokták volt mondani :P Ebben a körben nem egymástól, hanem külföldi bloggerektől vadásztunk, nekem pedig Joléne blogja jutott. A hölgy rendkívül színes, fantáziadús és részletesen kidolgozott manikűröket készít, így erősen bajban voltam a választással, ismervén a körömlakkozási képességeimet :P Végül azért csak találtam magamnak egy hozzám passzolót, itt találjátok róla a bejegyzést. Nagyon megtetszettek ebben a manikűrben a hullám minták, és mivel én magam is imádom a vizet (hamár víz jegyű volnék a horoszkópom szerint), ezért nem is volt kérdés, hogy ezt a manikűrt alkotom újra. Persze nem sikerült teljesen lemásolni, az én verziómnál közel nem olyan jól észrevehetők a hullámminták, ráadásul kék jelly lakkom sincsen, amivel ezt az áttetszős hatást elérhettem volna, de igyekeztem a meglévő dolgaimból kihozni a legjobbat.

Az eredeti manikűr




Az én verzióm



Most éppen csutkára vannak vágva a körmeim, emiatt is kihívás volt ilyen pici felületre dolgozni, de muszáj volt egy kicsit (haha, na jó, teljesen) visszavágnom a körmeimet, mert már megint hámlós/töredezős időszakukat élik, hála a hidegnek. Maga az összkép nekem tetszik, bár a minták alakítása sehogy sem sikerült olyan hullámzóra, mint az eredetinél, és a fedőlakk is elmaszatolta a formákat, szóval ja, most semmi nem úgy jött össze, ahogy szerettem volna :D Azért remélem tetszeni fog nektek :)

További szép napot és hamarosan ismét jelentkezem!
(ne fenyegetőzzek, mi? :P)


2017. január 3., kedd

Viktor aranyköpetek

Sziasztok!

Kezdjük a blog első bejegyzését 2017-ben egy kis vidámsággal :P


Én: - Képzeld arra gondoltunk a suliban, hogy karácsonyig minden nap megnézünk a gyerekekkel egy karácsonyi filmet!
Viktor: - Szerencsétlenek...


Alaposan megfáztam, egyik reggel pedig arra ébredtem, hogy meg sem tudok szólalni.
Én: - Te jó ég! El fog menni a hangom!
Viktor: - Legalább csönd lesz...



Viktor: - Megbetegítettél! Náthásan összepusziltál!
Én: - Nem is igaz! Különben sem vagy annyira beteg...
Viktor: - Dehogynem! (köhint kettőt) Hallod? Az életemért kell küzdenem!


Épp extra csípős rament ettem, amitől úgy fújtattam, mint egy gőzgép.
Viktor: - Nem túl csípős?
Én: - De. Én meg hülye vagyok, hogy ezt eszem.
Viktor: - Tudom, de azon kívül?
Én: - Hé!
Viktor: - Örülj neki, hogy egyszer igazat adok neked!



Römizünk:
Én: - Oda mit raktál?
Viktor: - Már csak a kis Jézus kell hozzá.
Én: - ???
Viktor: - Három király.



Én: - Lesz második része a Virslipartinak!
Viktor: - Addigra nem romlanak meg?


2016. december 27., kedd

Manikűrvadász - 29. Karácsonyi forduló

Sziasztok!

Kis csúszással, de én is jelentkezem a legújabb manikűrvadásszal. IsaBella idén is megrendezte a karácsonyi fordulót, és természetesen erről sem maradhattam le, mivel egyrészt imádom ezt a kezdeményezést, másrészt a karácsonyi témájú dolgok a kedvenceim :) Ezúttal Bree-t kaptam páromul, akinek nagyon szeretem a blogját, régóta olvasom őt, így izgatottan álltam neki a keresgélésnek. Nem is kellett sokáig kutkodnom, rögtön a legújabb manikűrje fogott meg, ami ráadásul teljes mértékig ünnepi témájú. Ezen a linken érhetitek el a bejegyzést.

Eredeti




Az én verzióm







A vakus, elmosódott képek azért kerülnek fel, hogy lehessen látni a lakk csillogását.


Mint láthatjátok nem sok mindent változtattam az eredetihez képest, csupán a zöld lakkot cseréltem le pirosra. Muszáj volt felavatnom a legújabb Picture Polish csodámat, a Holo Berries-t, ami olyan, mint az üvegbe töltött karácsony! A legutóbbi blogtalálkozó alkalmával szereztem be és azóta teljes a szerelem köztünk. Meg van benne a Bridget mélysége, de narancsos izzás nélkül, ugyanis ez a lakk teljes egészésben ünnepi piros, ráadásul tele van szórva holografikus glitterekkel, amik csak úgy szikráznak a napsütésben. Erre a lakkra festettem szabad kézzel hópihéket, a többi körmömre pedig a China Glaze Goldie but Goodie-ja került. Nekem nagyon tetszik a végeredmény, igazán ünnepi hangulatú manikűr lett :)

Remélem tetszik nektek!
Nézzétek meg a többiek alkotásait is!