Véres Vasárnap

Azt hittem, hogy nyugis, békés éjszakám lesz. Hát, tévedtem. Viktornak sikerült kábé 15 perccel ezelőtt úgy elvágnia az ujját a nagykéssel, hogy kis híjján lenyeste azt. Az egész úgy kezdődött, hogy az én kis szerelmem szeretett volna inni egy kis citromos búzasört, ezért nekiállt citromot szeletelni. Csakhogy a nagykés pont előtte lett megélezve, a citromnak meg nagyon kemény volt a héja, így a kés megcsúszott rajta és keresztül vágta Viktor bal mutatóujját. Én mindebből csak az éktelen csörömpölésre, placcsanó és fröcsögő hangokra, illetve Viktor ordítozására lettem figyelmes, és mikor kiértem a konyhába láttam, hogy tiszta vér a padló, a drágám meg épp azon igyekezett, hogy ne spricceljen szanaszét a vére. Jó mélyen elvágta magát, vagy tíz percig tartott, mire el tudtuk állítani a vérzést és sikerült bekötöznünk. Mind a ketten rendesen megijedtünk, mert őszintén szólva egyikünk sem látott még ennyi vért egyszerre - tényleg rengeteg volt, jó sokáig tartott, mire fel tudtuk takarítani. Nem értem, Viktorral miért történnek folyton ilyesmik? Egyszer leégeti a körmöt az ujjáról, máskor belekönyököl a 450 fokos forrasztópákába, most meg kis híjján levágja az ujját. Komolyan, még nem volt olyan hét, hogy ne ápoltam volna rajta égési vagy egyéb sérüléseket! :D Hihetetlen ez a pasas... Azért persze imádom, csak nagyon rám tudja hozni a frászt, bár szerintem most ő is legalább úgy megijedt, mint én. Holnap reggel átkötözöm neki, aztán majd este is, ha hazaér. És mi volt az első gondolata a baleset után? Hogy nem fog tudni rendesen játszani a számítógépen! :D