Hiszek abban, hogy az emberek alapjáraton jók. Tudom, hogy ezzel a véleményemmel egy nagyon szűk réteget képviselek, de én tényleg hiszek abban, hogy az emberek eleve jónak születnek, csak aztán az életkörülményeik megrontják őket. Szerintem minden emberben ott van a jóra való hajlam, csak aztán már rajtunk múlik, hogy abba az irányba haladunk, vagy inkább a másik irányba. Tudom, hogy az emberi faj nagyon sok szörnyűséget elkövetett már létezése során, de én mégis hiszem, hogy a szívünk mélyén mindannyian jó emberek vagyunk, csak néha nem jó döntéseket hozunk.
Élvezem az apró örömöket. Ez is az életfilozófiám egyik meghatározó alappillére. Sosem vágytam arra, hogy a szeretteim lehozzák nekem a csillagokat az égről. Nem vágyok nagy ajándékokra, sem pedig drága holmikra, viszont a szívből jövő apróságoknak annál inkább örülök. A két legszebb ajándék is, amit Viktortól kaptam a két kezével készült, és a munkahelyén megmaradt alkatrész lábakból forrasztotta nekem (egy szívecskét és egy virágot). Majd ki tudtam volna ugrani a bőrömből, úgy örültem nekik :) Ezen kívül a hétköznapokat is úgy tudom a legkönnyebben átvészelni, ha élvezem benne az apró örömöket. Ha mondjuk látok egy bájos kisbabát a villamoson, vagy ha a velem szemben ülő utas ugyanazt a könyvet olvassa, mint én, vagy ha egy szerelmes párt látok, vagy ha egy szép, színes bogarat, én máris boldog vagyok és rájövök, hogy igen, ezekért az apró örömökért érdemes élni. Mert lehet, hogy megtörténnek majd a csodák és egyszer lehozzák nekem a csillagokat az égről, de ki a kicsit nem becsüli, az a nagyot nem érdemli. Így aztán én inkább teljes szívemből örülök a kicsiny kedvességeknek, mint hogy húzzam rájuk a számat és keveselljem őket. Eleve már annak is örülök, ha valakinek eszébe jutok, nem hogy még hőbörögjek azon, amit nekem szán. A hétköznapok csodáit pedig észre kell venni, mert azok nélkül az élet szörnyen sivár és unalmas lenne. Csak meg kell látni ezeket a szépségeket és kedvességeket, annyi van belőlük! :)
Mindenről fotókat csinálok. Ez főleg az utóbbi időben ragadt rám, mióta van egy normális új telefonom, ami egész tűrhető képeket készít. Régen is szerettem volna megörökíteni számomra fontos pillanatokat, csak akkor nem nagyon volt rá lehetőségem, pedig számomra fontosak ezek az emlékek. Megőrzik a pillanat mosolyát, nevetését, hangulatát, én pedig borongós napokon visszanézhetem őket, s emlékezhetem rájuk :) Viktor furcsállja is a viselkedésem néha, ő annak a híve, hogy a pillanatot a jelenben kell megélni, nem később visszanézegetni, de azért én próbálok egy kellemes egyensúlyt kialakítani a kettő között. Élvezem is az adott pillanatot, de meg is örökítem, hogy a későbbiekben visszatekinthessek rá :)
Sosem tudnék vegetáriánus lenni. Nem vagyok egy nagy húsevő, sőt, kifejezetten kevés húst szoktam enni, de ha arról a kevésről is le kellene mondanom, biztos rosszul érezném magam. Nagyon szeretem a zöldségeket, és most nyáron különösen sokat fogyasztok belőlük, de egy finom, fűszeres husi nagyon fel tudja dobni az étkezéseimet. Igazából én annak a híve vagyok, hogy rengeteg zöldség, minimális egyéb köret és ahhoz pár falatnyi hús - ez számomra a tökéletes összeállítás. Szerencsére Viktor is ugyanezen a véleményen van, így nem kell töménytelen mennyiségű húst csinálnom, hogy őt is jól lakassam. Én azt mondom, hogy mindenevő vagyok, így az étrendem húst és zöldséget is egyaránt tartalmaz. Nem tartom egészségesnek, aki teljes mértékben kizárja a húst az életéből, habár megértem a személyes etikai felfogását, vagy hogy esetleg szimplán nem szereti a hús ízét. Én viszont nagyon is kedvelem, főleg a csirkét, a pulykát, és a tengeri herkentyűket (tudom,ezek nem számítanak húsnak, de akkor is), így eszem ágában sincs lemondani róluk. Mértékkel fogyasztom őket, így azt hiszem nem is lesz velük problémám.
Hiszek a csodákban. Ez is meghatározó része a személyiségemnek. A szívem telis tele van reményekkel, vágyakkal, és hiszem, hogy történhetnek csodák, s így a vágyaink és ábrándjaink, legdédelgetettebb álmaink is megvalósulhatnak, csak elég bátornak kell lennünk ahhoz, hogy higgyünk benne :) Az emberek manapság elfelejtik a hit erejét, pedig őszinte, igaz hittel bármit elérhetünk és a csodák a mi életünkben is beköszönthetnek. Nem szabad arra gondolni, hogy úgy sem kaphatjuk meg soha, amire vágyunk, mert a negatív hozzáállás negatív eredményt szül. Hinni kell abban, hogy csodák márpedig léteznek, és hogy amire vágyunk, egyszer megvalósul :) Én hiszek benne, s az életem mindig tele van kisebb-nagyobb csodákkal, amikért rendkívül hálás vagyok a sorsnak :)
Hát, ez lenne az utolsó bejegyzésem ebben a témában. Én nagyon élveztem ezt a kis önismereti kalauzt, nem csak azért, mert másoknak bemutatkozhattam vele, hanem mert újra felfedeztem magamban apró részleteket, amiket már majdnem elfelejtettem. Jó kis utazás volt ez, remélem nektek is tetszett :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése