2013. december 30., hétfő

Boldog Új Évet Mindenkinek!

Kedves Mindenki!

Én most egy pár napig ismét nem leszek blogközelben, mivel holnap Gödöllőre utazunk nagymamámhoz (viszünk neki pár gyógyászati eszközt, meg kütyüt, hátha segít valamit a lába állapotán), és valószínűleg az egész napunkat ott fogjuk tölteni. Így sajnos lemaradok egy jó kis csajos összejövetelről, de remélem, hogy Barbiék remekül fogják érezni magukat, és face-en majd láthatok pár képet a dorbézolásról :P Holnap este még felvesszük Zsófit, mivel együtt fogunk szilveszterezni, és január elsejénél előbb biztos, hogy nem fogok blogolni, de addig is szeretnék mindenkinek nagyon boldog, sikerekben gazdag új évet kívánni! :) Jövőre újra jelentkezem :P


2013. december 29., vasárnap

Szívszorító dal

Találtam egy csodálatos dalt. Annyira szép, de annyira tele van fájdalommal, hogy szinte elerednek a könnyeim, miközben hallgatom. És igen, újra bebizonyosodott, hogy nem kell 8 oktávot végig énekelni ahhoz, hogy csodálatos dalt hozzunk létre. A kevesebb néha több. Mindenkinek ajánlom, hallgassátok meg.


Karácsonyi ihletésű hastánc :D

A military-s pin up-os lányok után ő lett a második kedvencem kreatív hastánc terén! Láttam én már nagyon gagyi hastáncos próbálkozásokat karácsonyi témában, de ez a nő valami fantasztikus! A Grincs zenéjére táncol nagyon Grincsesen, eszméletlenül jó!!! :D


Türkiz smink

Felgyülemlett pár sminkes bejegyzés az ünnepek során, remélem nem unjátok nagyon őket :P Olyan jól esett, hogy végre több időt szánhatok a pingálásra, mert mindenhova ünnepelni mentünk, és így volt lehetőségem kísérletezgetni, játszani a színekkel, meg ilyesmik :) Most egy türkizes-kékes sminket hoztam, amit nagyon szeretek viselni, de csak ritkán készítem el, mert iszonyatosan feltűnő. A képek nem is adják vissza rendesen az élénkségét, élőben ez brutálisan kék volt, kaptam is pár mustráló tekintetet :P (ez a mozizós napra készült, és a Camponában jó páran megnéztek emiatt :P) Ééés kivételesen nem vagyok feketében!












100 kérdés - 11-20-ig

11. Hány gyermeket szeretnél, miért?

Hát, ha rajtam múlna kettőt, hármat biztosan bevállalnék, mert nagyon szeretem a gyerekeket és mindig is nagy családot szerettem volna. De mivel nem vet fel minket a pénz ezért úgy vagyok vele, hogy annyit vállalunk majd, amennyit rendesen fel tudunk nevelni. Ha csak egyetlen gyermekem lesz én akkor sem fogok sajnálkozni, mert annak az egynek mindent megadunk majd, ami tőlünk telik, tisztességgel felneveljük és igyekszünk majd a legjobb körülményeket biztosítani számára. Sajnos ez nagyban függ az anyagiaktól is, de én úgy vagyok vele, hogy legyen csak egy gyermekem, de annak olyan életkörülményeket és jövőt szeretnék biztosítani, amivel elégedett lehet, és ami által kiegyensúlyozott, boldog emberré válhat.


12. Szereted az állatokat?


Jaj, nagyon-nagyon-nagyon ^^ Állatkák nélkül az élet olyan sivár lenne. Persze nem csak a házi kedvenceket kedvelem, az összes állatot a földön szeretek, még a pókokkal és egyéb érdekes lényekkel is kezdek megbarátkozni :P Most ugye halacskáink vannak, akiket teljes szívemből imádok, és igenis személyiségük van, és rengeteg szeretetet tudnak adni, meg a növénykéink is. Meg persze van nekem egy magas, fekete, morgós állatom is, aki már lassan 8 és fél éve boldogít :P


13. Mi a szubjektív véleményed a Környezet szennyezésről?


Borzalmas dolognak tartom. Engem édesanyám úgy nevelt, hogy a földünket óvni kell, mert ő is élőlény, és ha még sokáig szeretnénk élvezni ennek a bolygónak a vendégszeretetét, akkor vigyázni kell rá. Mivel édesanyám ilyen szellemben nevelt engem, számomra nem derogál mások helyett fölvenni a szemetet az utcán, ha valaki hanyag módon szétdobálja azt. Felveszem, mert zavar, mert nem akarom ezzel is megbetegíteni a földünket. Én erre a bolygóra mint élőlény tekintek. Gaia a legcsodálatosabb létforma ebben az univerzumban, és minden lehetséges módon vigyázok rá. Édesanyám is híven képviseli ezt a szellemiséget, ugyanis szelektíven gyűjti a hulladékot és ő maga is odafigyel arra, hogy ne dobáljon szét semmit maga után. Én pl. ha véletlenül kirántok egy használt papírzsepit, vagy cukros papírt a táskámból nem sétálok el mellette, hanem igenis felveszem és kidobom a legközelebbi szemetesben. Gaia meghálálja a gondoskodást, még ha ilyen aprócska is.


14. A világvége szerinted eljön?


Szerintem az élet mindig utat tör magának (Jurassic Park befigyel :P). Ha egyszer lesz is egyfajta nagyobb tisztogatás, az élet újra fel fog bukkanni a világban, mert ez az egyik legnagyobb erő, ami valaha csak létezett. Egyébként egyfajta változás már most is elkezdődött, csak sokak számára észrevétlenül történik, de én pl. energetikai szinten nagyon is érzem a változásokat. 


15. Van jogsid? Ha nincs, szeretnél? Mikor?


Nincs, és nem is szeretnék. Hogy miért nem? Nos, miután a GTA Vice City-ben tömegkarambolt okoztam jó pár vezetési próbálkozásommal úgy döntöttem, hogy ezt élesben annyira nem próbálnám ki, és megmentem az emberiséget magamtól :P Na jó viccet félretéve igazából én félnék vezetni. Annyira gátlásos és görcsös vagyok, hogy nem mernék volán mögé ülni, mert ha még menne is a vezetés, annyira óvatos lennék, hogy felidegesítenék mindenkit magam körül, kapnám a dudálást, meg beszólogatást, és attól meg én lennék ideges :D Szóval meghagyom ezt inkább Viktornak, ő remek sofőr :)


16. Kit szeretsz a legjobban a világon, és miért? Van ilyen ember?


Csak egy embert nem tudok kiemelni. Két ember van ezen a világon, akit mindenkinél jobban szeretek, az egyik édesanyám, a másik Viktor. Gondolom nem kell magyaráznom miért. 


17. Gyerekkorodban gyűjtöttél valamit? Ha igen mit?


Hohohó! :D De még mennyire, hogy gyűjtöttem! Elsősorban matrica addict voltam, utána a színes-zselés tollak, meg a tűfilcek megszállottja, aztán gyűjtöttem Sailor Moon-os újságokat, meg levélpapírokat, meg kulcstartókat, meg színes ceruzákat, meg úgy mindent, amit egy papír-írószerben fel lehet lelni :D


18. Facebook avagy Tumblr? Miért?


A Tumblr kimaradt az életemből, az arcoskönyv meg olyan, hogy csak úgy van. Nem halok meg nélküle, nem böngészem egész nap, nem ott élem az életem. Nekem a blog az, ami fontos, a többi oldal mellékes.


19. Tégy úgy mintha egy állás interjún lennél, írd le hogy viselkednél, és egy párbeszédet. Milyen ruhában jelennél meg?


Hű, ez igen összetett kérdés. Nos, valami elegáns szerelésben mennék, pl. fekete élére vasalt szövetnadrág, egy csinos felső, esetleg blúz, magas sarkú cipő, kiengedett haj, szolid ékszerek és minimális smink. Párbeszédet most nem írnék, de eddig nagyjából minden állásinterjúmon a megszokott stílusomban viselkedtem - illedelmes, konzervatív voltam, mindig mosolyogtam, hogy jó benyomást keltsek, a kézfogásom határozott volt, de nem ropogtatós, a tartásom egyenes, és igyekeztem magabiztosságot sugározni, ugyanakkor hoztam önmagam és kedves, aranyos voltam. Választékosan beszélgetek az interjúztatóval, folyamatosan tartom a szemkontaktust, kicsit távolságtartó vagyok, de nem pökhendien, csak amennyire illik, és igyekszem megfontolt válaszokat adni a kérdésekre. Előtte persze begyakorlom az önéletrajzomat, hol dolgoztam eddig, milyen gyakorlatokon vettem részt, hol és meddig tanultam, stb. Önmagamról pedig mindig spontán mesélek, azzal nincs problémám, remek beszélőkém van :P


20. Van olyan dolog amire büszke vagy? Mire?


Ezt többször is említettem már, és most is muszáj leírnom - nagyon büszke vagyok arra, hogy a legnehezebb helyzetekből is talpra tudok állni. Olyasmiket éltem már át zsenge 25 éves korom ellenére, ami másokat már rég kikészített volna, de sosem adtam fel, sosem hagytam el magam, hanem küzdöttem tovább és győzedelmeskedtem.
Viszont van még néhány dolog, amire büszke vagyok. Az egyik az, hogy sziklaszilárd az erkölcsöm, és hogy a kislánykoromban felállított álmomat és vágyamat végig tudtam csinálni, és sikerrel is jártam benne. Kb. 10 éves korom óta az igaz szerelem megszállottja vagyok, és akkor megfogadtam, hogy csak annak adom oda testem-lelkem-szívem-mindenem, aki az igazim, és tudni fogom, hogy ki az. Hiába randizgattam és próbálkoztak nálam, ha éreztem, hogy nem ő az illető, akire várok, akkor tovább álltam megkímélve magam és másokat a fölösleges csalódástól. Ez sem volt egyszerű dolog egyébként. Látni, hogy körülöttem mindenki vígan randizgat, udvarolnak nekik, teszik a szépet megnehezítette a dolgom, mert én is szerettem volna végre egy kis romantikát az életembe, de nem akárkivel. Nekem csak Ő kellett. Bizony, Viktor :) És megvártam őt, elutasítva mindenkit, aki csak próbálkozott, s mikor őt megismertem rögtön tudtam, hogy nem kell tovább kutatnom, vagy várnom. Az ember ezt egyszerűen érzi a zsigereiben. Szóval büszke vagyok arra, hogy kitartottam az eszmém mellett és megtartottam magam annak az embernek, akinél csodásabbat elképzelni sem tudnék magam mellé :)
És még egy dolgot ki kell emelnem; nagyon büszke vagyok a hastáncban elért teljesítményeimre. Az utóbbi évek elismerései, pozitív visszajelzései, ajnározásai és sikerei nagyon jót tettek nekem. Hatalmas löketet adott ez a sok megerősítés, hogy nekem ezt kell csinálnom, és azóta szívvel-lélekkel, teljes erőbedobással koncentrálok arra, hogy jobb és jobb legyek. Azóta már tanítottam is, amit rendkívüli módon élveztem, megjártam egy versenyt, ami életem első fellépése volt, mégis rögtön arany minősítést szereztem, és a mostani versenyre is gőzerővel készülök :) Szóval nagyon boldog vagyok, hogy ezen az úton is elindulhattam, és hogy emellett a többi művészeti tevékenységem is elismerést kap, pl. a sminkjeim, az írásaim, az éneklésem (bár az utóbbi időben nem nagyon volt alkalmam énekelgetni, de talán majd a barátokkal egyszer eljutok egy karaoke bárba, ahol feléleszthetem a régi szép színjátszós időket :P), a hímzéseim, egyszóval minden kreatív megmozdulásom pozitív visszajelzést kapott, és ez nekem nagyon jól esik :)

Szürkészöld smink a Manhattan palettával

Ezt a sminket viseltem, mikor édesanyámékhoz mentünk karácsonyi ebédre. Gondoltam kipróbálom az új négyes Manhattan szemfestékemet, amit ajándékba kaptam, meg azt a Miss Sporty szájfényt. Nagy várakozással nyúltam bele a kis palettába, de igazság szerint pont a leglényegesebb szín, a sötét zöldeskék elég gyengén muzsikál :( A tört fehér nagyon szép és a szürke is, de a két kékes árnyalat valahogy nem az igazi. Mondjuk nem gond, mert mindkét szín építhető, de azért intenzívebb hatást reméltem tőle. Azért el fogom tudni használni :P A szájfény viszont nagyon kellemes viselet, és élőben közel sem ennyire halvány rózsaszín, kicsit enyhe korallos árnyalata van.










2013. december 28., szombat

100 kérdés - 1-10


Csak hogy legyen valami, ami nem karácsonyos :P Imádom az ilyen kérdezz-felelek jellegű dolgokat, és amúgy is régen volt már ehhez hasonló. Most az első 10 kérdésre fogok válaszolni.


 1. Mik azok a dolgok amik motiválnak?

Hű, rengeteg minden tud motiválni. Igazából ez attól is függ, hogy mivel kapcsolatban kell motiválódnom, de főleg más emberek sikerei, élményei, beszámolói azok, amik a legnagyobb motivációt jelentik számomra. Mert ha másnak sikerült, akkor nekem is fog :)


2. Milyen telefonod van? Miért azt választottad?


Hát őőő... vannak rajta gombok, meg van képernyője és azért választottam, mert lehet vele telefonálni :D


3. Kik azok az emberek, akik az agyadra mennek, és miért?


Hűha, ez bizony hosszadalmas felsorolás lenne, ha mindenre kitérnék :P Igazából a buta, gonosz, rosszindulatú emberek azok, akik rendkívüli módon irritálnak. Az egy dolog, hogy primitívek és tele vannak gúnnyal és lenézéssel mások felé, de hogy ezt még hangoztatják is, megbántva ezzel másokat... hát attól felmegy bennem a pumpa. Mert senki sem tökéletes. Mindenkinek vannak hibái, annak az okostojás paprikajancsinak is, aki annyira szereti osztani az észt. De azzal, hogy ízléstelen, buta és bántó megjegyzéseket tesz másra nem csak önmagát járatja le, de még egy másik érző, emberi lényt is megbánt. Sosem értettem miért jó fájdalmat okozni másoknak.

Ezen kívül rettenetesen bosszant a mai társadalom erkölcsi felfogása. Ez a "yolo"-dolog nekem nagyon nem jön be, és nem is tartom túl sokra azokat az embereket, akik fejest ugranak a fertőbe és mindezt azzal magyarázzák, hogy csak egyszer élnek, és akkor mindent ki kell próbálni. Szerintem van egy határ, amit egy méltósággal, tartással és erénnyel rendelkező ember már nem lép át, de hát sajnos a mai világban ez nem módi.
És ami még rettenetesen zavar az az, hogy a mai embereknek egyszerűen nincs hite semmiben. Nem motiválja őket semmi, nincs bennük vágy arra, hogy jobbak, ügyesebbek legyenek, csak élnek napról napra és egy vállrándítással elintéznek mindent. Én nem azt mondom, hogy vallásosnak kell lennie mindenkinek, de ha hiszünk valamiben - akár egy eszmében, vagy egy szép gondolatban -, akkor az hatalmasat lendít rajtunk és értelmet ad az életnek, no meg löketet ad ahhoz, hogy nap mint nap előrébb jussunk céljaink elérése érdekében. Az olyan emberek, akik csak a mának élnek és mindenre érdektelenek, szerintem nagyon sivár és unalmas életet élhetnek.

4. Milyen nyelven tanulsz? Miért pont ezt választottad?


Hát hogy tanulok az túlzás, de az angol nyelvvizsgát szeretném majd letenni, mert abból jó vagyok. Ezen kívül nagyon szeretnék megtanulni japánul, mert csodálatos, dallamos nyelvnek tartom, az egyik legszebb a világon, és nagyon érdekel az ír nyelv is.


 5. Mi volt az oviban a jeled?


Lila gyöngysor, nagyon csajos :P


6. Mit gondolsz a prostituáltakról?


Mutathatnék itt most példát a toleranciából, meg jöhetnék azzal, hogy van, aki ebből szerzi a pénzt a tanulmányaira, blablabla. De nem teszem. Undorító, erkölcstelen, megvetendő dolognak tartom a prostitúciót és azokat a nőnek nem nevezhető kapcarongyokat, akik ezt művelik. Fogalmam sincs hogy süllyedhet egy nő odáig, hogy áruba bocsátsa a testét. A testünk egy templom, ahová nem léphet be akárki. Aki pénzért szétteszi a lábait, az az én szememben egy utolsó söpredék, és akként is bánok vele. Még szerencse, hogy eddig nem találkoztam eggyel sede ha úgy lenne... nem is tudom, hogy sértettségemben megtépjem-e az illetőt, vagy felszegett fejjel elsétáljak mellette és szóra se méltassam.


7. Hány évesen vesztetted el az ártatlanságod?


Wow, micsoda kérdések :D 17 éves voltam, és tökéletes volt :) Viktor volt az első és az utolsó férfi, akinek odaadtam magam, megőriztem ezt a kincset neki. 


8. Hány évesen voltál először szerelmes? (nem plátói)


17 évesen, Viktorba ^^


9. Mit gondolsz, hol tartasz 10 év múlva?


Hát, addigra szeretnék elvégezni egy sulit, szóval a továbbtanulás mindenképpen benne van a 10 éves terveimben, illetve jó lenne addigra egy saját kis kuckó, no meg egy gyerkőc :) Ja, és kis állatkát is nagyon szeretnék, mert nekem nem élet az élet nélkülük :)


10. Melyiket választanád? Karrier vagy család? Miért?


Ezt nem tartom egy okos kérdésnek, mivel szerintem ez nem olyasmi, amit feltétlenül külön KELL választani. Számomra egyértelműen a család a legfontosabb, a karrier másodlagos, sőt, igazából elhanyagolható. Nem vagyok egy karrierista ember, én a családomnak élek és csak azért akarok dolgozni, hogy pénzt teremthessek számukra. Nem vágyom munkahelyi elismerésekre és arra, hogy feljebb tornázzam magam a ranglétrán, lévén az én szakterületemben ez annyira nem is lényeges. A munka számomra csak egy eszköz, hogy a szeretteimnek anyagi biztonságot nyújthassak, bár az én minimális kis fizetésem nem nyom túl sokat a latban. Szóval a család felé billen erősen a mérleg, de a munka is fontos dolog. A karrier nekem kevésbé.


 

Ünnepi smink

Ugye milyen szorgalmas voltam? :P
Ezt a sminket szenteste viseltem, ezüst és csillámos fekete. 
















Közös karácsonyi képek :)








Dinkák :P



Szeretés ^^







Imádom ^^

Karácsonyi outfit

Hát ilyen bejegyzést még nem nagyon hoztam, lévén a ruhatáram nem túl változatos :D Jóformán csak fekete és lila ruhám van elvétve néhány pirossal és fehérrel, meg aztán az alkatom sem épp olyan, ami fotó-kompatibilis, de megígértem még anno, hogy bemutatom a karácsonyi ruhámat élesben is, nem csak az ágyamon kiterítve :P Kicsit tartottam tőle, de végül ahogy visszanéztem a képeket azt kellett mondanom, hogy nem is lettek olyan nagyon rosszak :D Tök jó, hogy egy turis ruhában is érezhetem csinosnak, meg szépnek magam. Nem emlékszem már pontosan, de szerintem 3000 Ft.-nál biztos nem költöttem többet erre a szettre. Tudjátok, az a fényes ezüstös fekete felső és a csillogós fekete bolero volt rajtam, amit régebben mutattam, ékszerek terén meg nem vittem túlzásba a dolgot, a régi/új lógós ezüst fülbevalómat és egy hozzá passzoló nyakláncot vettem fel, amit még az előző munkahelyemen kaptam egy szülőtől. Kivételesen szépnek és csinosnak éreztem magam :)















Szemüvegben vigyorgás - Katy, remélem ezzel a képpel elégedett leszel :P



Ezt meg azért, mert lama, lama, DUCK! XD

Filmélmény - 47 ronin





Mikor édesanyámékhoz mentünk 25-én karácsonyozni, a tesóm behívott minket magához, mert mutatni akart egy trailert. A 47 ronin előzetese volt az, amit mi már ismertünk, mert a Thor 2 és a Hobbit előtt is vetítették. Én már akkor tapsikolva ültem a székemben, hogy ezt meg kell néznünk moziban, és mikor tesóm felvetette, hogy elmehetnénk hármasban megnézni, rögtön kaptam is az alkalmon. Persze érdekelt a mozi is nagyon, mert japán mondavilág, szamurájok, Keanu Reeves (ő az én Johnny Depp-em :P), de elsősorban annak örültem nagyon, hogy a testvérem közös programot talált ki nekünk. Ő is eléggé magának való ember, a köztünk lévő testvéri viszony sem olyan, hogy most ölelgetjük, meg puszilgatjuk egymást, de ettől még a szeretetünk egymás felé töretlen és őszinte. Nagyon boldog voltam és édesanyám is, hogy együtt megyünk mozizni. Olyan kevés időt töltünk egymás társaságában, jól esett végre egy kicsit többet foglalkozni a tesómmal, beszélgetni, poénkodni, eltölteni az időnket együtt.
Szóval elmentünk hármasban megnézni ezt a filmet, és be kell valljam, nagyon nagy hatással volt rám. A kritikusok biztos jönnek majd a szokásos szövegükkel, hogy ez nem jó benne, meg az nem jó, meg ez miért, az miért, de hogy őszinte legyek, én ezt nem filmkészítői szemmel nézem, hanem mint filmkedvelő, és úgy egy csodálatos történetet láthattam. Ismeritek az Utolsó szamuráj című filmet Tom Cruise-zal? Na ez is egy kicsit hasonló. Adott egy európai származású számkivetett, akit megvet a japán szamurájok társadalma, de végül befogadják és elismerik. Na persze ennél jóval többről van szó. Bevallom én nem ismertem a 47 ronin legendás történetét. Ámulatal néztem minden egyes jelenetet, teljesen a film hatása alá kerültem. A történet arról szól, hogy egy japán főúrt tőrbe csalnak és megöletnek. Nagyon cseles módon, tehát a főúr nem mások keze által hal meg, hanem önmagával kell végeznie a sógun parancsára, de a háttérszálak úgy lettek rángatva, hogy ez legyen a végeredmény, így ha ilyen szempontból nézzük, akkor igenis megölették a főurat. Ennek az úrnak a szamurájai bosszút esküsznek, hogy visszanyerik uruk becsületét, de mivel a főúr meghalt, ezért ők gazdátlan szamurájok, azaz roninok lettek. Száműzték őket, vezetőjüket egy évig tömlöcbe zárták, a félvér, rendkívüli harctehetséggel bíró férfit pedig eladták rabszolgának, hogy gladiátor viadalokon vegyen részt. Ő lenne Keanu Reeves. Akármennyire is szeretem, mint színész, sajnos ennek a filmnek nem ő volt a főszereplője, hanem egy remek japán színész, Hiroyuki Sanada.


Ő alakította a roninok vezérét. Persze Keanu is jól játszott, bár neki inkább a harci képességei voltak előtérbe helyezve, hiszen démonoktól tanult küzdeni, de ettől függetlenül én inkább Hiroyukit tekintettem főszereplőnek. Mondjuk ha úgy vesszük, Keanu tökéletesen hozta azt a formát, amit a szerepe megkívánt tőle - ő ott csak egy megtűrt valaki volt, akinek bizony illedelmesen kellett hajlongania állandó jelleggel, és ha csinált is valami említésre méltót, csöndben kellett maradnia, mert a többiek szemében jóformán nem is létezett. Aztán mikor minden rosszra fordul és letelik az egy év gyászidő a főúr halála miatt, Oishi (Hiroyuki Sanada) felkutatja Kai-t, hogy segítsen neki bosszút állni, mivel Kai ereje és éles látása kelleni fog számukra. A zsarnok Kira nagyúr ugyanis egy boszorkány segítségét is igénybe veszi, amit csak Kai vett észre a történések alatt. Kira nagyúr le akarja igázni Japán összes tartományát, és ebben a boszorkány nagy segítséget nyújt számára.
Természetesen a 47 ronin végül sikerrel jár, urukat megbosszulják, aki ezáltal visszanyeri becsületét. Ám mivel a sógun megtiltotta a roninoknak, hogy bosszút álljanak urukért, halál büntetést szab ki rájuk. Végül a sógun - mivel elismerte, hogy az ítéletre váró férfiak mind egytől egyig becsületes, hűséges szamurájok - eltekint a parancsszegőknek járó büntetéstől, a felakasztástól, és megengedi a roninoknak, hogy szamurájként, becsülettel haljanak meg - önkezűleg vethettek véget életüknek. Azt hiszem ez akkoriban nagy kiváltságnak számíthatott egy ilyen súlyú tett elkövetése után.
Ezt a filmet főleg azok fogják nagyon élvezni, akik értékelik más kultúrák szépségeit. Aki a japán hagyományok szerelmese - mint én is -, az kifejezetten imádni fogja ezt a történetet. Testvérem azért nem volt vele teljesen megelégedve, mert ő keveselte benne az akciót. Én viszont, aki főleg lelki oldalról közelítettem meg ezt a történetet, csodálatosnak láttam és tökéletesnek. A mozi alatt többször is elsírtam magam a meghatottságtól. Világ életemben imádtam a japánok büszkeségét, becsületességét, hűségét és állhatatosságát, az egész felfogásukat, ahogy gondolkodnak és ahogy cselekszenek. Nem mindent érthetünk meg az ő kultúrájukból, hiszen a rituális öngyilkosság a mi szemünkben nagyon furcsa, rettentő dolog, de mégis, valamiért olyan magasztosság, olyan mérhetetlen tisztelet és elismerés ébredt bennem a roninok tettei láttán, hogy eleredtek a könnyeim. Becsület. Ez olyan szó, amit manapság nagyon kevés ember ismer. Ezek a férfiak vállalták a halált azért, hogy uruk visszanyerhesse becsületét. Végig tudatában voltak annak, hogy ha sikerrel járnak, meg kell halniuk. De megtették, mert a gazdájuk becsülete és a bosszú így kívánta. Méltósággal, emelt fővel, büszkén haltak meg, és én ezt a hozzáállást rendkívüli módon inspirálónak tartom. A nyugati emberek igazán tanulhatnának a japánoktól. Engem ámulatba ejt az az elhivatottság, az a szellemi felljebbvalóság, ami a japánokra jellemző. Csodálatos nép az övék. Sokan csak hűvös, kimért, az érzelmeiket elfojtó embereket látnak bennük, holott az egész kultúrájuk igazából arra épül, hogy vannak nagyobb és jobb dolgok a világon, mint egy emberi élet, s ezekért igazán érdemes utolsó lehelletünkig küzdeni, s akár meg is halni érte. Náluk az eszmék és nézetek nem csak szépen csengő szavak. Ők nap mint nap eszerint élnek. Számukra a becsület nem csak üres frázis, hanem szent dolog, amit mindenek fölött tisztelni kell, és betartani. Bámulatos, hogy egy jó ügy mellett milyen elszántsággal képesek kitartani, nem számítva mindazt, amit maguk mögött kell hagyniuk. Teszik, amit tenniük kell, ami a kötelességük, amit a becsületük megkövetel. Tökéletes fegyelem, elhivatottság, méltóság és hűség - ez jellemző a szamurájokra.
A film elsősorban lelkiekben gazdagított. Csodás a látványvilág persze, és nagyszerű a történet (japánban egyébként tananyag), tetszettek benne a bónuszként belepakolt fantasy jelenetek is, bár lehetett volna belőlük több is, viszont a film igazi erőssége az a spirituális tanulság, amit jó esetben, jó közönség előtt közvetíteni tud. Hiroyuki Sanada remek színész, már az Utolsó szamurájban is ő volt a kedvencem, s most végérvényesen toplistássá nőtte magát a szememben.
Nagyon mélyen érintett a film mondanivalója, a mögöttes tanulsága. A lelkem most olyan, mint egy hatalmasra fújt lufi, ami csordultig telt csodálattal és elismeréssel a japán kultúra és életszemlélet iránt. Ha csak egy ázsiai jellegű akciófilmre vágytok fantasy elemekkel megspékelve, akkor ez a film nem fog tökéletesen kielégíteni titeket. De ha valami spirituális és elgondolkodtató dolog után kutatsz, vagy csak szeretnéd megismerni ezt az ámulatra méltó világot, úgy nem fogsz csalódni ebben a filmben. A 47 ronin története igazi tanulságos történet. Ajánlom mindazoknak, akik értékelni tudják ezeket a csodálatos háttérinformációkat és nem csak egy újabb popcorn és kólaszagú maszalgra vágynak, hanem valami elgondolkodtatóra is, ami gazdagítja a lelküket.


Két lakkocska kipróbálva

Karácsony alatt két új lakkomat próbáltam ki. Az egyik a blog karácsonyos ajándék lakkom volt, az Essence Here's my number.





Ez volt a második homok hatású lakk, amit kipróbáltam, az első a Rimmel Space Dust-ja volt lila színben. Nagyon kíváncsi voltam erre a lakkra, mert egyrészt tökéletesen passzolt a karácsonyi szerelésemhez, másrészt nagyon tetszett a színe, hogy nem teljesen fekete, inkább sötétszürke sok-sok csillámmal. Mikor felkentem már láttam, hogy ez más lesz, mint a Rimmel, mert jóval hígabb és nem olyan szemcsés a lakk, megszáradva sem olyan érdes a tapintása, viszont ugyanolyan tartós és csillogó, mint az összes többi homoklakk :) Nagyon szerettem viselni, bár a lemosása ennek sem egy leányálom :D 





A másik pedig egy fedőlakk próba volt, a NYC Lights-Camera-Glitter-é, amit egy Needme lakkal párosítottam. Utóbbi egy sima százforintos kis lakkocska, de én nagyon szeretem, mivel szupertartós és nagyon szép színe van. Sokáig gondolkodtam, hogy mivel kombinálhatnám ezt az ezüstös-kékes csillogó csodát, és fogalmam sincs miért esett erre a rumos színű lakkra a választásom, de felkenve nekem nagyon tetszett a végeredmény. A NYC lakkból elég egyetlen réteg ahhoz, hogy irgalmatlan mennyiségű csillám kerüljön a körmünkre, de ha csillogásról van szó, akkor nem ismerek határt és két réteget vittem fel, mert miért ne :P A képek meg teljesen maguktól lettek ilyen fény-effektesek, nem is sikerült úgy fotóznom, hogy ne csillanjon be valamelyik körmöm. Azért remélem lehet látni az apró kis kék glittereket is a körmömön, ami nekem valamiért egész jól megfért ezzel a rum-színű lakkal. Most is ez van rajtam, de gyanítom, hogy a lila Midnight Confettit is ki kell majd próbálnom :P Most végülis van időm lakkozni, szóval miért ne? :)

Karácsonyi poén-adag Viktor jóvoltából :D

Mert a karácsony sem múlhat el anélkül, hogy az én kedves férjuram ne örvendeztetne meg engem, s általam titeket néhány agyzsibbasztó baromsággal :D


Mikor hazaértünk 24-én a családi ünneplésről:
Én: " - Már fél 8 van!"
Viktor: " - Mitől fél szegény?"


24-én délelőtt karácsonyfa díszítéshez készülődünk.
Én: " - Készítsd ki a díszeket!"
Viktor: " - Hülye díszek! Utállak titeket!"
Én: " - Mit csinálsz?"
Viktor: " - Hát kikészítem őket!"

Rendezgetem a műfenyő ágait, hogy sehol ne legyen hézag. Elég sokáig szöszölök vele, mert szeretem, ha szép formás a fa, és ha már az embernek műfenyője van, akkor addig szerencsétlenkedhet vele, ameddig tökéletes hatást nem ér el. Viktor odalépett mögém, nézte egy darabig, ahogy macerázok, majd megszólalt:
" - Hozzak egy szögmérőt?"

Éppen  Télapu 2-t nézzük, ahol a kedvenc főszereplőm egy Károly nevű tanuló rénszarvas. Eléggé kétbalpatás, mert folyton galibát okoz, ráadásul egy kicsit kerge is szegény. Békésen nézzük a filmet, jókat nevetünk Károlyon meg a röhögésén, mikor egyszercsak Viktor megszólal:
" - Mi van a Károly lábán? Hát pszichopata!"

Viktor bölcsessége a karácsonyról:
" - Arról szól a karácsony, hogy hányunk!"

Tesómmal és Viktorral mozihoz készülődtünk.
Viktor: " - Induljunk előbb, max. ha korán odaérünk sétálunk egy kicsit."
Én: " - Persze, ti majd leragadtok a telefonoknál, meg a játékoknál, én meg addig mihez kezdek?"
Viktor: " - Téged otthagyunk a dm-ben."
Én: " - Juhú!"
Viktor: " - Pénztárca nélkül."
Én: " - Na!"
Viktor: " - Hátrakötött kézzel."
Én: " - ...."

Viktor próbálgatja az elektromos fogkefét, majd elkezd közelíteni hozzám vele.
Én: " - Vigyázz, ledarálja a kezem!!!"

Nézegetem az új lakkjaimat és hangosan örülök nekik.
Viktor: " - Új lakk? Azt jelenti, hogy az újadra kell őket kenni?"

Karácsony másnapjának reggelén:
Én: " - Mit fogsz enni?"
Viktor: " - Szart kaviccsal."

Viktorral éppen azon tanakodtunk, hogy milyen filmet nézzünk este. Én Barbie mesét javasoltam, ő Predatort.
Viktor: " - Barbie meg a Predator között van egy kis különbség. Bár... végülis mindkettő cuki!"

Én: " - Vágsz nekem sütit? Meg kiviszed a tányérom? Meg töltesz nekem teát?"
Viktor: " - Feleségül ne vegyelek?"
Én: " - Már elvettél."
Viktor: " - A francba..."

Karácsonyi receptek

Gondoltam leírom azoknak a sütiknek és ételeknek a receptjét, amiket én készítettem az ünnepekkor, hátha másnak is kedve támad legközelebb elkészíteni őket :) A mézeskalácsét már feltettem, most a gyümölcskenyér, a méteres kalács és a rák tempura receptje fog következni :)

Gyümölcskenyér




A recept  Nagy sütiskönyv gyerekeknek című receptes könyvből származik :P Nem röhög, nagyon jó ötletek vannak benne, és az olyan szakácsnők/cukrászok, akik nem rögtön Charlotte tortával akarják kezdeni konyhai pályafutásukat, bátran kipróbálhatnak belőle néhány egyszerű, de annál finomabb és mutatósabb édességet :)

Hozzávalók:
- 175 g puha vaj
- 175 g porcukor
- 3 tojás
- 20 dkg liszt
- 1 kk. sütőpor
- 1 zacskó Kalifa mix, vagy bármilyen aszalt gyümölcs, amit szerettek
- narancs és citromlé

A mázhoz:
- 1 tojás fehérje
- pici citromlé
- annyi porcukor, amennyit a fehérje fölvesz

A vajat a citrom reszelt héjával és a cukorral habosra keverjük, majd hozzáadjuk a tojásokat is. Ezután hozzákeverjük a lisztet és a sütőport, majd a gyümölcsök háromnegyedét belekeverjük a masszába egy löttyintésnyi narancslével és egy pici citromlével együtt. Jó alaposan kikeverjük a tésztát. A gyümölcskenyér formát kivajazzuk és sütőpapírral kibéleljük, majd beletöltjük a masszát és 180 fokon 20 percig sütjük. Ha letelt ez az idő kivesszük, befedjük alufóliával, hogy meg ne égjen, majd további 50 percre visszatesszük a sütőbe sülni. Tűpróbával ellenőrizzük, hogy megsült-e. Ha kihűlt a sütemény elkészítjük a cukormázat, és megszórjuk a maradék gyümölccsel. 


Méteres kalács




A recept a nagymamámtól származik, és senki nem fog csalódni benne, fenséges :)

Hozzávalók:
- 4 tojás
- 26 dkg cukor
- 8 ek. meleg víz
- 10 ek. olaj
- 26 dkg liszt
- fél cs. szalagáré vagy szódabikarbóna
- 1 ek. keserű kakaópor

A tojássárgát kikeverjük a cukorral, a meleg vízzel, az olajjal, majd összekeverjük a liszttel és a szalagáréval. A tojásfehérjét kemény habbá verjük, majd hozzá adjuk az előzőekhez. Két őzgerinc formát kivajazunk, kilisztezünk, majd a tészta felét beletöltjük az egyikbe, a másikba pedig a keserű kakaóporral elkevert tésztát öntjük. 180 fokon sütjük, majd forma szerint szeleteljük. 

Krémhez a hozzávalók:
- fél liter tej
- 5 ek. liszt
- 30 dkg vaj
- 20 dkg cukor
- 1 cs. vaníliás cukor
- rumaroma

A tejet a liszttel felfőzzük, majd a vajat kikeverjük a 2 féle cukorral és a rumaromával. A két keveréket összevegyítjük, majd hagyjuk kihűlni. 
Váltogatva összeragasztjuk a kakaós és a sima tésztát a krémmel, a maradékot rákenjük a sütemény tetejére, majd bevonjuk csokimázzal.


Ráktempura




Nem egy bonyolult recept, bárhol rá tudtok keresni a neten.

Hozzávalók:
- 20 db. garnélarák
- pici só
- 1 zacskó tempura liszt
- 20 ml víz

A rákokat beáztatjuk vízbe, és 1 óra múlva meg tudjuk őket szépen pucolni. A rák páncélja mint a tojáshéj fog elválni a húsától. A farkát én meghagyom, mert azzal tudom mártogatni majd a tésztába. Kicsit beirdaljuk a hasa alját, ahol kunkorodik, hogy ne ugorjon nagyon össze. Aki ügyes, annak teljesen egyenes lesz a tempurája (én nem vagyok ilyen ügyes :P). Ha megpucoltuk és beirdaltuk az összes rákot megsózzuk, és fél órára lefedve hűtőben tartjuk. Addig kikeverjük a tésztát. A zacskó tempura lisztet összekutyuljuk a 20 ml vízzel, így egy nagyon sűrű, sós palacsintatészta szerű dolgot kapunk. A rákokat pici lisztbe forgatjuk, majd belemártjuk a tésztába és forró olajban kisütjük.


Vigyázat, nagyon spriccel! Ezt el lehet kerülni úgy, hogy a farkát egy picit bevágjuk és kikaparjuk belőle a vizet - én sajnos lusta voltam, így rendesen spriccelt a rák :D Akkor lesz jó, ha mindkét oldala aranybarnára sült. Azonnal fogyasztható. Isteni finom íze van, mert a tésztabunda kívül ropogós, de belül puha és ruganyos, a rák pedig önmagáért beszél :) Lehet hozzá mártogatóst is készíteni, mi most csak úgy natúron fogyasztottuk.



2013. december 27., péntek

Megérkezett a nyereményem ^^

Csak hogy egy kis intermezzo-t is közbe iktassak a karácsonyi képdömping előtt beszámolok a csodás nyereményeimről, amiket Meától kaptam :)



23-án érkezett meg hozzám a csomag, és már nagyon vártam, hiszen csodás ajándékok lapultak benne. Izgatottan bontogattam, és mikor megláttam a tartalmát, hát, madarat lehetett volna velem fogatni :D Természetesen egyből a parfümre kellett lecsapnom, mert ez volt a csomag abszolút sztárja, rá voltam a leginkább kíváncsi. Utána olvastam, hogy milyen jellegű, kinek mi a véleménye róla, és bevallom kicsit megijesztettek a visszajelzések. Sokaknak nem tetszett az illat, én pedig nem tudtam mit gondoljak majd róla. Csak remélni mertem, hogy az én ízlésemnek meg fog felelni, és... nem is kellett csalódnom! Fantasztikus illata van, az ünnepek alatt csak ezt fújtam magamra :)

"Perfume sets the mood...

...and the mood is erotic"




Illatcsalád: virágos-fás-pézsma

Összetevők: rózsa, füstölő, bőr, fekete bors, koriander, szantálfa, pézsma, cédrus

Mint láthatjátok egy nagyon erőteljes illatokból összeállított parfümről van szó. Féltem tőle, hogy majd férfi dezodor szaga lesz, meg alapjáraton nem szeretem a fűszeres parfümöket, de azt hiszem a kislányos virágillatokból már kinőttem, ideje kipróbálnom új dolgokat is. Ez tökéletes választásnak bizonyult. Kifejezetten markáns, erőteljes illatról van szó, ami annyira tartós, hogy még napokkal később is éreztem a kabátom gallérján, viszont nem veszíti el a nőies jellegét attól, hogy ennyire erős illat. Ez tényleg olyan parfüm, amitől magabiztosnak, érzékinek, mégis titokzatosnak érezhetjük magunkat. Fantasztikus az illata. Kupak nem volt hozzá, de nem is szükséges, ugyanis a szórófej egy jópofa kapoccsal van lezárva, amit le kell húzni használat előtt. A kapcson található egy szív meg egy kulcs, nagyon tetszik a kialakítása. Az üvege is nagyon csinos, de nem szekrény-kompatibilis, tehát a dobozában kell tartanom, ha meg akarom óvni.
Összességében rendkívül elégedett vagyok ezzel a parfümmel és nagyon boldog vagyok, hogy megnyerhettem. Egyébként most akciósan láttam a dm-ben, 3500 ft. körül volt, úgyhogy aki kedvet érez magában, hogy kipróbálja, most olcsóbban juthat hozzá :)
A másik, amit agyon kell dicsérnem az az Essence Lashes go wild szempillaspirál. Nagyon érdekes, tubusos kiszerelése van, ilyennel még nem találkoztam sehol. Érdekes volt először használni, de mikor kipróbáltam rögtön láttam, hogy egy szuper spirált nyertem, ugyanis csodásan szétválasztja a pilláimat, kicsit sem ragadnak össze, és a színe is szép mélyfekete. Egyetlen hátránya, hogy kicsit csomósodásra hajlamos, de ezt néhány áthúzással ki lehet küszöbölni. Még nem fordult elő olyan, hogy egyszerre két szempillaspirálom legyen, de örülök neki, hogy ez lett a második, mert tényleg jó termékről van szó, nekem legalábbis bevált.
Viszont sajnos az Essence Crystal tus többszöri próbálkozás után sem tudott szép eredményt felmutatni, pedig nagyon szerettem volna :( Sajnos még csak tusnak sem nevezhető, lévén nem szárad meg, inkább beszívja a bőröm és csak a fekete szemcsék maradnak rajtam, amik pillanatok alatt le is jönnek. Igazából én arra számítottam, hogy egy fekete alapú tusba lesznek ezüst csillámok keverve, de sajnos nem erről volt szó. Teljesen áttetsző folyadékban úszkálnak a fekete kis szemcsék, elvétve néhány ezüsttel, és az egész olyan hatást kelt, miután beszívta a bőröm, mintha a tegnap esti szempillaspirálom maradékát eldörzsöltem volna a szememen :( Sajnos ez a termék nem vált be számomra, de a spirál és a parfüm telitalálat volt, és nagy-nagy köszönet érte Meának :) 

Karácsonyi élménybeszámoló

Hát szervusztok-szervusztok, jó újra itt lenni ^^
Kicsit el vagyok maradva a beszámolókkal, ugyanis ahogy néztem jóformán már minden olvasott blogomon megírta mindenki az élményeit (jó sokáig tartott, mire minden bejegyzést végigolvastam és néztem, 3 nap kihagyás a blog életben soknak számít). Én azért jelentkezem most ezzel, mert eddig tényleg szusszanásnyi időm sem volt, nem hogy blogoljak. A karácsony ugye rokonlátogatásról szól, jövünk-megyünk mindenkihez, és tényleg semmi időm meg erőm nem volt már írni, de!!!! Tessék nagyon megdicsérni, mert végig dokumentáltam mindent képekkel, fotóztam a sminkjeimet és a lakkozgatásos szerencsétlenkedéseimet is, szóval mindent megörökítettem, mondván a blogra pakolom majd fel őket :) Szóval azért nem felejtettem ám el az én kis Mesevilágomat sem, mert elspájzoltam az emlékeket képek formájában. Jó sok sminkes bejegyzés is lesz, mivel kértétek őket, és igyekeztem mindet meg is örökíteni. Ezeket majd külön bejegyzésekben teszem föl, mert nagyon sok kép van és nem szeretnék egyetlen bejegyzést teletömni velük. Lesznek Viktor poénok is, mert a zuram termelt az ünnepek alatt is, lesz karácsonyi outfit bejegyzés, mert azt is kértétek, szóval lesz itt minden, bambi-zizi-vattacukor :P
Szóval. Hogy is telt nálunk a karácsony?
Idegeskedés-mentesen! Ennek nagyon örültem, ugyanis meglepő módon sokkal könnyebb élvezni az ünnepeket úgy, hogy nem ordibálok a szeretteimmel, nem próbálok egyszerre húszfelé sütni-főzni, nem rágom tövig a körmeimet azon, hogy minden tökéletes-e, stb. Idén megfogadtam, hogy nem hagyom magam stresszbe süllyedni, nem vállalom túl magam, csak annyit fogok készülődni, amennyit jónak látok. És be is tartottam a fogadalmam, ugyanis össz-vissz kétféle fogást készítettem karácsonyi vacsora gyanánt, az sem egy nagy vaszisz, illetve süteményből is csak 3 félét csináltam. Nem láttam értelmét annyi sok sütit készíteni, mikor édesanyám is robotolt a konyhában és számíthattunk tőle egy hatalmas tálca édességre. Kiéltem én is a karácsonyi konyhatündérkedhetnékemet, aztán ennyi volt. Vasárnap megsütöttem ugye a mézeskalácsokat, amiket másnap reggel gyorsan kidíszítettem. Lusta voltam, így nem írókáztam végig őket, egyszerűen kikevertem a mázat, ráplacsniztam a sütikre, megszórtam színes cukrokkal és voila!

Ez lett belőle;



Tudom, nem olyan szépek, mintha egyesével kidíszítettem volna őket, de baromi gyorsan elfogytak, úgyhogy annyira nem lehetett rossz az íze :P

Aztán megsütöttem a gyümölcskenyereket is, mivel ez nálunk tipikus karácsonyi süti, sógornőm kifejezetten imádja, de Viktor is odavan érte. Fel is volt háborodva, hogy egy teljes rúddal odaadtam a szüleinek meg a nővérének, és még a mi adagunk felét is odaadtam anyuméknak, de hát had adjak már én is valamit nekik, nem? Szóval ők volnának azok;



Én kandírozott mangóval és ananásszal készítem, alias Kalifa mix-szel, meg narancs és citromlével. 

Aztán utoljára hagytam a méteres kalácsot, mert azzal mindig küzdök. A tésztával nem volt semmi gond, hacsak az nem, hogy drága édesanyám javaslatára dupla adagban sütöttem. De hogy minek? 4 hatalmas rúd süti lett belőle, csak néztem, mondom hova fogom én ezt adogatni, ki bír ennyit megenni? Na meg a krém. Hát azzal megszenvedtem rendesen. Az első adagot el is rontottam, mert lusta szakácsnő módjára meg akartam melengetni a vajat, hogy könnyebb legyen beledolgozni a pudingos krémbe, de aztán csak annyit értem el vele, hogy az olvasztott vajban (mert persze szétolvadt az egész folyóssá) ott úszkáltak a puding darabkák. Had ne mondjam milyen guszta volt. Ment az egész a kukába, én pedig egy pillanatra elfeledkeztem magamról és idegeskedni kezdtem, de Viktor visszarángatott a nyugiba, úgyhogy az ő hathatós közreműködésével végül elkészült a krém. Nem pudingból, hanem tejes-lisztes-rumaromás akármiből, de finom lett. Igaz, néhol maradt benne 1-2 csomó, de anyuval jót röhögtünk rajta, mert mikor felhívott közölte, hogy neki meg szanaszét folyik a sport szeletjének a krémje :D Az övé elfolyt, az enyém összeállt, jók vagyunk :P Végül a világ megmenekült, hála a Pindúr Pandúroknak, úgyhogy a méterest is sikerült összeállítanom. A csokimázzal nem volt kedvem bajlódni, simán rácsorgattam a csokit, ha törik, törjön, az ízén nem fog változtatni. Ők lennének azok;



Iszonyat sok lett, mint látható, de azóta a tesóm is lemeózta, aki nagy kiritkus, lévén ez a kedvenc sütije és nem szokása üresbe bókolni, és azt mondta, hogy nagyon finom lett (meg a rák tempurámat is imádta, de arról majd később)

Szóval őket sütöttem. Receptek lesznek róluk, mert miért ne, hátha valaki kedvet kap egyszer hozzájuk :) Mikor megvoltam a sütéssel végre felrakhattam az ablakmatricáimat is, hogy legyen már valami ünnepi dekorunk a lakásban. Persze mikor lekerült a karácsonyos dobozunk kiderült, hogy vannak nekünk aranyos kis mécsestartóink, meg kis asztali díszünk, meg egyéb kütyükéink, de na, nem tudhattam. Az ablakok mondjuk ezektől függetlenül pucérok lettek volna, úgyhogy muszáj volt feltennem a kis ezüst csillagokat.





Jól látható a dzsungelünk is, a növénykéink lassan világuralomra törnek. Egyébként nagyon jópofa ez a matrica, mert nem ragacsos a hátulja, hanem simán felcuppan az üvegre és később újra felhasználható :)

Mikor ez is meg volt, 24-én szépen feldíszítettük a fát. Majdnem katasztrófába torkollott az egész, mivel elsőnek egy piros csillámos gömböt akartam feltenni a fára, és nem a szerelem gömböt! :( Majd elsüllyedtem szégyenemben, mikor Viktor mű-rosszallással az arcán ingatta előttem a szivecskés gömbünket, de végül közösen feltettük és utána már jöhettek a szokásos díszek :)











A mi kis műfenyőnk teljes pompájában :) Alatta két mécsestartó és az isteni Stühmer szaloncukrok! Tényleg fenségesek!

Ezután átmentünk Viktor nővéréékhez egy kis közös karácsonyi ünneplésre, és habár délután 3-ra voltunk hivatalosak úgy teleettük magunkat, hogy a 8 órai vacsinak lőttek :D A klasszikus menü volt terítéken; halászlé, amit üresen, irgalmatlanul csípősen szeretek, majd rántott ponty (én nem szeretem, mert iszap-íze van, de az édesvizi halakat alapból nem kedvelem) majonézes krumpli és kukorica salátával, aztán a finnyásabbaknak (nekem) volt töltött káposzta, meg persze rengeteg sütemény. Sógornőm is kitett magáért, 6 féle finomságot készített. Italok terén, nos, én nem fogtam vissza magam :P Viktor sajnos nem ihatott, mivel vezetett, de én készséggel elfogyasztottam az ő adagját is :D Megittam vagy 3 kupica bivaly erős pálinkát, 2 pohár pezsgőt, és ez így elég rendesen a fejembe is szállt. Fél 8-ig maradtunk, majd mikor hazajöttünk egy kis punnyadás után elkészítettem a mi kis karácsonyi vacsinkat, amit úgy este 11 tájékán fogyasztottunk el, lévén addigra lett hely a bendőnkben :P Édesanyám jóvoltából idén csodás lazac és garnála került az asztalunkra. Ha már halat eszem, akkor én bizny a lacaznál nem adom alább, a rákot meg eleve imádom. Nem bonyolítottam túl a dolgot, só, bors és pici citromlé ment rá a halszeletekre, wokban kisütöttem őket és hozzá párolt zöldségeket tálaltam.





Mellé még egy kis rák tempurát tálaltam :) A lazac norvég módra készült, de a köret és a rák inkább a japán konyha stílusára hajaz, így mindketten jól jártunk Viktorral :) Isteni volt ^^


Ja, és az ajándékaink! 


Éviéktől kapott Viktor egy Metaxát, én meg egy kávés csokit.



Anyókáéktól kaptunk süteményes szettet, evőeszközöket, sütőkesztyűt, krumpliszeletelőt, és imádnivaló kis hűtőmágneseket :)


Hát nem aranyosak? ^^ Anyókáéknál láttam meg őket még a szülinapja ünneplésekor, és mondta, hogy sajnos csak ez a kettő volt, a többit elkapkodták. Szomorkodtam egy sort, mert örültem volna, ha karácsonyra én is kaphattam volna ilyet, de lemondtam róla. Aztán kiderült, hogy Anyókáék addig járták a főváros összes bevásárlóközpontját, míg nem találtak nekem ugyanilyen hűtőmágneseket :)


Másnap édesanyámékhoz voltunk hivatalosak ebédre. Anyu gyönyörűen megterített nekünk, olyan jó volt ezt látni, mert sajnos a nem túl vidám családi légkör miatt a közös karácsonyi ebéd/vacsi jó pár éve kimaradt az életünkből. Most viszont valahogy minden olyan tökéletes volt. Tesóm és apum is otthon volt, megajándékoztuk egymást, és mindenki örült annak, amit kapott. Tesómnak pulcsit vettünk, apunak Nivea termékeket, mert az nála fogyó eszköz, anyunak pedig hajlakkot, hajhabot és szőlőmagolajat, mert az gátolja a rákos sejtek terjedését. Mi nem számítottunk semmire, mert úgy volt, hogy anyutól a lazacot és a rákot kapjuk, de hát persze nem bírtak magukkal és kaptunk még pluszban ajándékokat;


Vééégre van csatos tortaformáááám ^^ És mellé mind a ketten kaptunk 1-1 elektromos fogkefét is. Majd leesett az állunk :) Jól megdorgáltuk anyut, amiért ennyit költött ránk, de persze csak úgy jelképesen, mert nagyon örültünk ezeknek a szép ajándékoknak :)

Ezután megebédeltünk - anyu nagyon kitett magáért, olyan isteni ragulevest főzött, meg rántott husit krumplipürével, hogy azt hittem a mennyországban vagyok. Desszertnek gesztenyepüréztünk és hatalmasakat nevettünk, beszélgettünk, miegymás. Aztán tesóm behívott magához, mert mutatni akart nekem egy trailert. A 47 ronin volt az, amit mi is meg akartunk már nézni Viktorral, így elhatároztuk, hogy másnap együtt megnézzük :) Annyira boldog voltam, mert a tesóm elég magának való emberke, ritkán van alkalmam csak vele lenni, vagy így hármasban, és nagyon jó érzés volt, hogy közös programunk lesz. Az Avatar óta nem is voltunk együtt moziban. Anyu is annyira boldog volt :) Azt meg el is felejtettem említeni, hogy az én drága Viktorom anyunál sikeresen benyakalt másfél üveg bort, plusz 2 kupica 60 fokos pálinkát, úgyhogy miután hazaértünk úgy kidőlt, mint egy fa :D És csak azért ivott másfél üveggel, mert azt a fél adagot én merészeltem meginni anyuval :P Elég sokáig aludt az én drágám 25-én :D
Aztán másnap moziztunk. Szuper volt a film, élménybeszámoló majd lesz róla :)
Ma pedig Viktor keresztszüleinél voltunk vendégségben, ahol ismét pompás lakoma várt ránk - házi májgombóc leves, rántott husi hegyek, párolt lila káposzta (a gyengém, imádom!), gyümölcstorta, mi szem szájnak ingere. Itt is csodás ajándékokat kaptunk;




Viktor unokatesójától kaptam egy szép gertyát, ő meg egy üveg whiskey-t, a mamájától meg egy ágyhuzatot és egy üveg Tokaji-t kaptunk. El vagyunk látva rendesen itókákkal :D



Viktor keresztszüleitől kaptunk egy szuper lezárható salátás tálat, egy üveg őrségi tökmagolajat, egy üveg keserű likőrt, egy üveg házi szilvalekvárt és egy szép ropogtatni-való tartót :)

Az egymásnak adott ajándékainkat már meséltem nektek, viszont ma, mikor bementünk egy kicsit Camponázni Viktorral, kaptam még néhány apróságot, amit a karácsonyi csomagom számlájára írtunk :P



Balea almás-fahéjas testradír - a citromos után muszáj lesz kipróbálnom! A téli időszakban csak nem hagyhattam ott, pláne hogy ez a kedvenc illat kombinációm :P
Fructise hajpakolás, mert az Avonos shea vajasat a hülyék kivonták a forgalomból és kell valami helyette, remélem beválik majd.
Két ecset a Marionnaud-ból, mert az ecsetkollekcióm erősen bővítére szorul. 

Hát így telt nálunk a karácsony. Voltak nagy evések-ivások, nevetések és összebújások Viktorral, és persze jövök még sok-sok képpel mindenféléről :) Nagyon szépen telt ez a karácsony, olyan jól éreztem magam mindenhol, és habár fárasztó, meg kimerítő volt, én még sem bánom. Ennyi szép program után édes a pihenés, főleg ha az embernek még két tálca sütije van otthon, amiket be kell falnia :P Szerencsére van nekem egy Gombóc Artúrom, aki készséggel leveszi rólam a sütipusztítás terhét :D 
Remélem nektek is jól teltek az ünnepek és sok mosollyal, öleléssel, kedvességgel gazdagodtatok :)