2013. december 28., szombat

Filmélmény - 47 ronin





Mikor édesanyámékhoz mentünk 25-én karácsonyozni, a tesóm behívott minket magához, mert mutatni akart egy trailert. A 47 ronin előzetese volt az, amit mi már ismertünk, mert a Thor 2 és a Hobbit előtt is vetítették. Én már akkor tapsikolva ültem a székemben, hogy ezt meg kell néznünk moziban, és mikor tesóm felvetette, hogy elmehetnénk hármasban megnézni, rögtön kaptam is az alkalmon. Persze érdekelt a mozi is nagyon, mert japán mondavilág, szamurájok, Keanu Reeves (ő az én Johnny Depp-em :P), de elsősorban annak örültem nagyon, hogy a testvérem közös programot talált ki nekünk. Ő is eléggé magának való ember, a köztünk lévő testvéri viszony sem olyan, hogy most ölelgetjük, meg puszilgatjuk egymást, de ettől még a szeretetünk egymás felé töretlen és őszinte. Nagyon boldog voltam és édesanyám is, hogy együtt megyünk mozizni. Olyan kevés időt töltünk egymás társaságában, jól esett végre egy kicsit többet foglalkozni a tesómmal, beszélgetni, poénkodni, eltölteni az időnket együtt.
Szóval elmentünk hármasban megnézni ezt a filmet, és be kell valljam, nagyon nagy hatással volt rám. A kritikusok biztos jönnek majd a szokásos szövegükkel, hogy ez nem jó benne, meg az nem jó, meg ez miért, az miért, de hogy őszinte legyek, én ezt nem filmkészítői szemmel nézem, hanem mint filmkedvelő, és úgy egy csodálatos történetet láthattam. Ismeritek az Utolsó szamuráj című filmet Tom Cruise-zal? Na ez is egy kicsit hasonló. Adott egy európai származású számkivetett, akit megvet a japán szamurájok társadalma, de végül befogadják és elismerik. Na persze ennél jóval többről van szó. Bevallom én nem ismertem a 47 ronin legendás történetét. Ámulatal néztem minden egyes jelenetet, teljesen a film hatása alá kerültem. A történet arról szól, hogy egy japán főúrt tőrbe csalnak és megöletnek. Nagyon cseles módon, tehát a főúr nem mások keze által hal meg, hanem önmagával kell végeznie a sógun parancsára, de a háttérszálak úgy lettek rángatva, hogy ez legyen a végeredmény, így ha ilyen szempontból nézzük, akkor igenis megölették a főurat. Ennek az úrnak a szamurájai bosszút esküsznek, hogy visszanyerik uruk becsületét, de mivel a főúr meghalt, ezért ők gazdátlan szamurájok, azaz roninok lettek. Száműzték őket, vezetőjüket egy évig tömlöcbe zárták, a félvér, rendkívüli harctehetséggel bíró férfit pedig eladták rabszolgának, hogy gladiátor viadalokon vegyen részt. Ő lenne Keanu Reeves. Akármennyire is szeretem, mint színész, sajnos ennek a filmnek nem ő volt a főszereplője, hanem egy remek japán színész, Hiroyuki Sanada.


Ő alakította a roninok vezérét. Persze Keanu is jól játszott, bár neki inkább a harci képességei voltak előtérbe helyezve, hiszen démonoktól tanult küzdeni, de ettől függetlenül én inkább Hiroyukit tekintettem főszereplőnek. Mondjuk ha úgy vesszük, Keanu tökéletesen hozta azt a formát, amit a szerepe megkívánt tőle - ő ott csak egy megtűrt valaki volt, akinek bizony illedelmesen kellett hajlongania állandó jelleggel, és ha csinált is valami említésre méltót, csöndben kellett maradnia, mert a többiek szemében jóformán nem is létezett. Aztán mikor minden rosszra fordul és letelik az egy év gyászidő a főúr halála miatt, Oishi (Hiroyuki Sanada) felkutatja Kai-t, hogy segítsen neki bosszút állni, mivel Kai ereje és éles látása kelleni fog számukra. A zsarnok Kira nagyúr ugyanis egy boszorkány segítségét is igénybe veszi, amit csak Kai vett észre a történések alatt. Kira nagyúr le akarja igázni Japán összes tartományát, és ebben a boszorkány nagy segítséget nyújt számára.
Természetesen a 47 ronin végül sikerrel jár, urukat megbosszulják, aki ezáltal visszanyeri becsületét. Ám mivel a sógun megtiltotta a roninoknak, hogy bosszút álljanak urukért, halál büntetést szab ki rájuk. Végül a sógun - mivel elismerte, hogy az ítéletre váró férfiak mind egytől egyig becsületes, hűséges szamurájok - eltekint a parancsszegőknek járó büntetéstől, a felakasztástól, és megengedi a roninoknak, hogy szamurájként, becsülettel haljanak meg - önkezűleg vethettek véget életüknek. Azt hiszem ez akkoriban nagy kiváltságnak számíthatott egy ilyen súlyú tett elkövetése után.
Ezt a filmet főleg azok fogják nagyon élvezni, akik értékelik más kultúrák szépségeit. Aki a japán hagyományok szerelmese - mint én is -, az kifejezetten imádni fogja ezt a történetet. Testvérem azért nem volt vele teljesen megelégedve, mert ő keveselte benne az akciót. Én viszont, aki főleg lelki oldalról közelítettem meg ezt a történetet, csodálatosnak láttam és tökéletesnek. A mozi alatt többször is elsírtam magam a meghatottságtól. Világ életemben imádtam a japánok büszkeségét, becsületességét, hűségét és állhatatosságát, az egész felfogásukat, ahogy gondolkodnak és ahogy cselekszenek. Nem mindent érthetünk meg az ő kultúrájukból, hiszen a rituális öngyilkosság a mi szemünkben nagyon furcsa, rettentő dolog, de mégis, valamiért olyan magasztosság, olyan mérhetetlen tisztelet és elismerés ébredt bennem a roninok tettei láttán, hogy eleredtek a könnyeim. Becsület. Ez olyan szó, amit manapság nagyon kevés ember ismer. Ezek a férfiak vállalták a halált azért, hogy uruk visszanyerhesse becsületét. Végig tudatában voltak annak, hogy ha sikerrel járnak, meg kell halniuk. De megtették, mert a gazdájuk becsülete és a bosszú így kívánta. Méltósággal, emelt fővel, büszkén haltak meg, és én ezt a hozzáállást rendkívüli módon inspirálónak tartom. A nyugati emberek igazán tanulhatnának a japánoktól. Engem ámulatba ejt az az elhivatottság, az a szellemi felljebbvalóság, ami a japánokra jellemző. Csodálatos nép az övék. Sokan csak hűvös, kimért, az érzelmeiket elfojtó embereket látnak bennük, holott az egész kultúrájuk igazából arra épül, hogy vannak nagyobb és jobb dolgok a világon, mint egy emberi élet, s ezekért igazán érdemes utolsó lehelletünkig küzdeni, s akár meg is halni érte. Náluk az eszmék és nézetek nem csak szépen csengő szavak. Ők nap mint nap eszerint élnek. Számukra a becsület nem csak üres frázis, hanem szent dolog, amit mindenek fölött tisztelni kell, és betartani. Bámulatos, hogy egy jó ügy mellett milyen elszántsággal képesek kitartani, nem számítva mindazt, amit maguk mögött kell hagyniuk. Teszik, amit tenniük kell, ami a kötelességük, amit a becsületük megkövetel. Tökéletes fegyelem, elhivatottság, méltóság és hűség - ez jellemző a szamurájokra.
A film elsősorban lelkiekben gazdagított. Csodás a látványvilág persze, és nagyszerű a történet (japánban egyébként tananyag), tetszettek benne a bónuszként belepakolt fantasy jelenetek is, bár lehetett volna belőlük több is, viszont a film igazi erőssége az a spirituális tanulság, amit jó esetben, jó közönség előtt közvetíteni tud. Hiroyuki Sanada remek színész, már az Utolsó szamurájban is ő volt a kedvencem, s most végérvényesen toplistássá nőtte magát a szememben.
Nagyon mélyen érintett a film mondanivalója, a mögöttes tanulsága. A lelkem most olyan, mint egy hatalmasra fújt lufi, ami csordultig telt csodálattal és elismeréssel a japán kultúra és életszemlélet iránt. Ha csak egy ázsiai jellegű akciófilmre vágytok fantasy elemekkel megspékelve, akkor ez a film nem fog tökéletesen kielégíteni titeket. De ha valami spirituális és elgondolkodtató dolog után kutatsz, vagy csak szeretnéd megismerni ezt az ámulatra méltó világot, úgy nem fogsz csalódni ebben a filmben. A 47 ronin története igazi tanulságos történet. Ajánlom mindazoknak, akik értékelni tudják ezeket a csodálatos háttérinformációkat és nem csak egy újabb popcorn és kólaszagú maszalgra vágynak, hanem valami elgondolkodtatóra is, ami gazdagítja a lelküket.


11 megjegyzés:

  1. Sanada és Reeves egy filmben, már ezért imádom :D már én is szemezgettem a trailerrel, alig várom, hogy láthassam.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem imádni fogod, nem csak a látványvilága csodás, de a mondandója is, és hát igen. Sanada és Keanu nem lehet rossz párosítás :P

      Törlés
  2. Még nem láttam, de tervben van. Amikor láttam a bemutatót, nekem is Az utolsó szamuráj jutott eszembe, meg valamiért a 13. harcos. De az szerintem a képi világ miatt. Nagyon várom már.

    Reeves azóta kedvenc, mióta kiskoromban megláttam a Bill és Ted filmekben. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Remélem neked is tetszeni fog, ha megnézed :)
      Nekem a bemutató láttán még nem ugrott be az uccsó szamcsi (XD), de a film után egyből oda terelődtek a gondolataim. A 13. harcos is stimmel végül is, az is az önfeláldozásról szól.
      Én nem is tudom mióta kedvelem Keanu-t. Olyan alattomosan lopózott be az életembe :P

      Törlés
  3. Juuuj. Mi jövő héten fogjuk meg nézni. A bejegyzésed elolvasása után nagyon várom már! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jó szórakozást hozzá, remélem neked is tetszeni fog :)

      Törlés
  4. OK, most még előbbre került a filmlistámon, köszönöm az ajánlót :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon szívesen, remélem te is szeretni fogod, csodálatos film :)

      Törlés
  5. Én is tervezem a megnézését! Az éhezők viadala 2 előtt volt a bemutatója! :)
    Tutira nagyon jóó lesz :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Na é meg az éhezők viadala 2-t nem láttam még, sürgősen be kell pótolnom :P

      Törlés
  6. Ahhwww meg kell néznem, meg kell néznem!!!!! *.*

    VálaszTörlés